Vita/Kultúra

Az angolszász országok az alternatív vitarendezési mechanizmusok továbbfejlesztésében és eszközeinek, módszereinek újragondolásában is élen járnak. Míg Európában nem tekinthető mindennapos gyakorlatnak a nem választottbíráskodás jellegű és nem is klasszikus mediációs eljárás kategóriába sorolható alternatív vitarendezés igénybevétele, addig az Egyesült Államokban és Kanadában már számtalan szervezet kínál ilyen „új” eljárásokat.

Az ADR (alternative dispute resolution, azaz alternatív vitarendezés) „mozgalom” az 1970-es években az Egyesült Államokban azzal a céllal indult, hogy a peres eljárásoknál hatékonyabb vitarendezési alternatívákat ajánljon. Az első elfogadott ADR módszer alapja egy választott bírósági határozat volt, amely elindított több új gyakorlatot és eljárást az igazságügyi rendszer megújítását előrevetítve, beleértve a bíró (vagy választott bíró) döntéséről való vitát is.

Költséghatékony: A mediáció általában jelentősen olcsóbb, mint a pereskedés. Egy per során a jogi költségek és a bírósági költségek gyorsan felhalmozódnak, míg a mediáció általában csak a mediátor díját és az előkészületi költségeket igényli. A hosszú és drága bírósági eljárások elkerülésével a vállalkozások pénzt takaríthatnak meg és hatékonyabban allokálhatják erőforrásaikat.